Párátlanítási eljárások

Párátlanítás alatt a levegő nedvességtartalmának csökkentését célzó eljárásokat értjük. Alapvetően háromféle módszert különböztetünk meg:

Fűtés és szellőztetés
Párátlanítás kondenzációval
Pártálanítás páraelnyeletéssel (adszorpció)

Fűtés és szellőztetés

Az eljárás alapja a szárítandó helyiség hőmérsékletének emelése és a meleg, párás levegő kiszellőztetése. Hatékonysága alapvetően a külső környezeti körülményeken múlik ezért gyakran ez az eljárás önmagában nem alkalmazható. Alacsonyabb külső hőmérséklet és a szárítandó helyiség magasabb hőmérséklete esetén az eljárás hatékonyabb. Legjobb hatásfokkal télen számolhatunk, és legkevésbé hatékony az eljárás nyáron.

Nedves falak párátlanítása esetén a helyiség hőmérséklete nem haladhatja meg a 35°C-ot, ennél magasabb hőmérsékleten végzett szárítás repedéseket okozhat a falakban. A megfelelő szellőztetés hiánya a nedvesség más, szárazabb részekben (falak, plafon) történő felhalmozódásához vezethet.

Az eljárás költséges és sokáig tart, mert alapvetően alacsony a hatékonysága (hosszú száradási idő) és magas a fűtési energia igénye. Az eljárás csak a szárítandó helyiség hőmérsékletének emelésével gyorsítható fel.

Párátlanítás fűtéssel és szellőztetéssel:
1- kiszellőztetett levegő; 2- külső levegő; 3- ventilátor; 4- fűtőberendezés; 5- felmelegített levegő


Párátlanítás kondenzációval

Az eljárás alapja a levegő lehűtése a harmatpont hőmérséklete alá, melynek következtében a levegő páratartalma vízcseppekben csapódik ki (kondenzáció). Ez a kondenzációs elven üzemelő párátlanító berendezések működésének alapja. Fő alkatrészeik a ventilátor, a kompresszor, és a hőcserélő elemek (evaporátor, kondenzátor). A gépen átáramló levegő az evaporátor felszínén lehűl és a páratartalma kicsapódik a hűtőlemezeken, melyekről lefolyva a víz összegyűlik egy tartályban vagy szivattyú távolítja el a készülékből. A kondenzátoron áthaladó hideg, száraz levegő felmelegszik, ezáltal is csökkentve a relatív páratartalmat. A száraz levegő visszatér a párátlanítandó térbe.

A párátlanító berendezésből távozó levegő hőmérséklete 3-8°C-kal magasabb, mint a beszívott levegő hőmérséklete, így ez a hőmérsékletkülönbség is gyorsítja a víz elpárolgását a falakból, illetve más, nedves tárgyakból. Ezzel csökken a repedések kialakulásának valószínűsége, összehasonlítva a hagyományos fűtő-szellőztető eljárással. A kondenzációs készülékeket javasolt zárt helyiségben, folyamatosan működtetni, ez jelentősen növeli a hatékonyságukat.

A kondenzációs párátlanítás hatékonysága a készülék működési körülményeitől (hőmérséklet, páratartalom) és a készülék méretétől függ. Maximális hatékonyság magas hőmérsékleten és nagy relatív páratartalom mellett érhető el. A berendezések működési elvéből következik, hogy 0-5°C hőmérséklet alatt (modelltől függően) nem használhatóak. A kondenzációval történő párátlanítás sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb a fűtő-szellőztető eljárásnál, mivel kiküszöböli a külső környezettel történő légcsere által okozott hőveszteséget.

Párátlanítás kondenzációs elven működő berendezéssel:
1- párás levegő; 2- légszűrő; 3- hűtő (evaporátor); 4- cseppgyűjtő tálca; 5- víztartály; 6- párátlanított, lehűlt levegő;
7- hőcserélő (kondenzátor); 8- ventilátor; 9- párátlanított, felmelegített levegő


Párátlanítás páraelnyeletéssel (adszorpció)

Az eljárás alapja a levegő páratartalmának elnyeletése (adszorpció), erre a célra kifejlesztett higroszkópikus anyagokban. Az adszorpciós párátlanítás folyamatánál alkalmazott berendezések fő alkatrészei a rotor a meghajtóegységgel, a ventilátor, a légszűrő és a készülék háza.

A gépekbe beépített rotoron, nagy felületű kapillárisokat tartalmazó, párafelvételre alkalmas szárítóközeg található. Ezzel a megoldással a párafelvevő felület jelentősen növelhető. A rotort elektromos motor forgatja és a rajta áthaladó levegőből megköti a nedvességét (párafelvevő szektor). A tovább forduló rotorban megkötött nedvességet a rajta átáramló levegő kiszárítja (páraleadó szektor). A páramegkötés-páraleadás ciklus ismétlődése hatékonyan csökkenti az adszorpciós párátlanító készüléken átáramló levegő páratartalmát. A technológiával a páratartalom hatékonyan csökkenthető.

A rotor tartós, mosható anyagból készül és bizonyos fokig öntisztuló. Az adszorpciós berendezések nagy előnye, hogy a levegő lehűtése nélkül működnek, illetve képesek alacsony hőmérsékleti tartományokban is a hatékony párátlanításra. Előnyös tulajdonságaik miatt az adszorpciós párátlanítókat széles körben használják például a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és más iparágakban is.

Párátlanítás az adszorpciós elven működő berendezéssel:
1- légszűrő; 2- párás levegő; 3- rotor; 4- párátlanított levegő; 5- ventilátor; 6- regeneráló levegő;
7- fűtőegység; 8- felmelegített regeneráló levegő; 9- párás regeneráló levegő