Hol és miért használjuk a párátlanítókat?

A levegő túl magas páratartalmának nemkívánatos következményei lehetnek, mint például a rossz közérzet, rosszullét, a balesetek megnövekedett kockázata vagy anyagi veszteségek. Mindez megelőzhető a páratartalom megfelelő szinten történő tartásával.

A párátlanítás számos területen szükséges lehet, néhány fontosabb alkalmazás:

megfelelő mikroklíma biztosítása,
ipari, technológiai folyamatok során,
korrozió elleni védelem,
páralecsapódás megelőzése,
jegesedés megelőzése,
penészedés, gombásodás megelőzése,
építési, javítási munkák elősegítése,
anyagok összetapadásának megelőzése.


A megfelelő mikroklíma

A fűtésen, a hűtésen és a párásításon kívül a levegő szárítására is szükség lehet olyan belső terekben, ahol emberek vannak vagy valamilyen gyártási folyamat ezt megkívánja. Környezetünk állapota, ezen belül a levegő paraméterei erősen befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat, ezt hívjuk hőkomfortnak. A mikroklíma egyik elemeként a hőkomfort, többek között megfelelő hőmérséklettel és páratartalommal biztosítható. A levegő szárítása segíthet, ha egy helyiségben a páratartalom meghaladja hőkomfortunk megfelelő szintjét.

Technológiai folyamatok

Sok iparág különböző technológiai folyamatai megkövetelik a páratartalom adott szintjét, ami gyakran alacsonyabb, mint a külső környezeté. A száraz levegő gyakran az elkészült termékek maradék nedvességének eltávolítását segíti elő. Néhány esetben a gyártás csak alacsony páratartalmú környezetben történhet, mert a nedvesség nemkívánt kémiai reakciókat eredményez.

A párakicsapódás megelőzése megakadályozza a baktériumok, vírusok szaporodását és a penész kialakulását. Emiatt a szárítást használják a gyártási folyamatok során is. A levegő szárítása többek között az élelmiszergyártásnál, a gyógyszeriparban, az építőiparban, elektronikai vagy faipari termékeket előállító üzemekben lehet lényeges.

Korrozió elleni védelem

A korrózió mértéke nagyban függ a páratartalomtól, 60% körüli relatív páratartalomnak kitett acélfelületeken már megjelennek a rozsdafoltok. A 60% és 100% közötti páratartalom kifejezetten gyorsítja a korróziót. A páratartalom 45-50% között történő tartása megvédi az acéltartalmú fémeket a rozsdásodástól. A relatív páratartalom és a korrózió közötti összefüggés a Vernon diagrammról olvasható le.

Páralecsapódás megelőzése

A pára akkor csapódik ki a levegőből, ha egy felület hidegebb, mint az azt körülvevő levegő harmatpontja.

A páralecsapódás gyakori probléma a szivattyú- és vízműtelepeken. A készülékek, tartályok, csövek és más berendezések hőmérséklete közelít a talajvíz 5-12°C-os hőmérsékletéhez.

Amikor a környezeti hőmérséklet és a páratartalom is emelkedik, a párakicsapódás megkezdődik ezeken az elemeken. Hasonló a probléma például a jégpályák falain, amelyeket a jég hűti le.

A párakicsapódás kárt okoz és veszélyes lehet. A levegő szárítása által csökken a levegő relatív páratartalma, ami megelőzi a párakicsapódást.

Jegesedés megelőzése

A párás levegő hizlalja a jeget a hűtőszekrényekben, fagyasztókban, hűtőkamrákban. A légszárítás megelőzi a jég képződését az ilyen helyeken, ezáltal felgyorsítja a termékek lehűtését. Ezzel jelentős költség takarítható meg és növekszik a munkabiztonság is.

Penészedés, gombásodás megelőzése

Számos anyagban megtalálhatóak penészgombák, amelyek sokáig nem okoznak kárt. A magas páratartalom drámaian felgyorsíthatja szaporodásukat, ami így komoly gondokat, akár egészségügyi problémákat is eredményezhet. A leggyakoribb probléma a falak állagának romlása, a tárolt gabona, takarmány vagy élelmiszer penészedése.

A magas páratartalom a baktériumok szaporodását is segíti, ami betegségeket, fertőzéseket okozhat. A penészedés és a baktériumok elszaporodása kellemetlen szaggal is járhat, de a párátlanítással ezeket a problémákat időben meg lehet előzni.

Építőipar

A vízet az építőipar széleskörűen használja fel, főleg a habarcs és a beton alapanyagaként, de a festékekben és a ragasztókban is. Ezt a többlet vízmennyiséget el kell távolítani az új, de a felújított épületekből is. A szárítás fontos szerepet játszik a szigetelés minőségében és biztosítja a festékrétegek kellő tapadását, tartósságát is, emellett a gombásodás és a penészedés megelőzéseként is nagyon hasznos. Az épületek belseje többféle módon is kiszárítható, de a leghatékonyabb a levegő párátlanítása, mellyel a falakból is eltávolítható a felesleges nedvesség.

Az anyagok összetapadásának megelőzése

Sok laza szerkezetű anyagnak (különösen a poroknak) higroszkópikus tulajdonságaik vannak. A pára hatására ezek összeállnak, becsomósodnak, aminek közvetlen hatása van a minőségükre és az előállításuk költségeire. Nedves anyagok tárolása is komoly nehézségeket okozhat, de a levegő párátlanításával ezek megoldahatóak.

További alkalmazások

A légszárítás más esetekben is hasznos lehet. A kondenzációs párátlanítók nagy segítséget nyújthatnak például mosókonyhákban, ruhák szárításakor. A hordozható párátlanítók telepíthetők árvíz vagy beázás után a vizes falak szárításának elősegítésére, mert a külső időjárástól függetlenül is hatékonyan működnek.

A levegő szárítása fontos olyan, nagy páratartalmú helyeken, mint például az uszodák, zuhanyzók, laboratóriumok, stb. Segítségükkel szinten tarthatóak a működtetés költségei és visszanyerhető a víz egy része.

A nagy víztartalom megváltoztatja az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. A nedves helyen tárolt papíráruk, nyomdai termékek vagy kötészeti anyagok elvesztik tartásukat és eldeformálódnak.

A nedvességre érzékeny anyagok, például gyógyszerek csak alacsony páratartalmú helyiségekben tárolhatóak.